12.rész

                                      Sziasztok! Most viszonylag hamar jöttem az új résszel, de ne szokjátok meg tőlem ezt az időt. Az 588 oldalmegjelenítést, de most már jöjjön az új rész:       

  Szeptember 27., szombat

Közel két hete haragudtam anyára. Miden reggel egy " sziával" mentem el és egy "sziával" is jöttem vissza. Ennyi volt az össz  párbeszédem vele. Vacsorákon csak a többiekkel beszéltem, vagy szótlanul ültem az asztalnál. Anya rengetegszer kért elnézést, de én még nem tudtam megbocsájtani. 

Ma viszont már nem bírtam tovább, így amikor iskola készen mentem le a földszintre, megöleltem.

- Annyira sajnálom!

- Ígérd meg, hogy most már mindent elmondasz. Van még testvéred?

- Nem, nincs több. Viszont valamit tudnod kell. Nem ezzel kapcsolatos, hanem a képességgel. Szóval, van egy gonosz nő, Felicia, aki, mint ahogy a nevéből is látszik, nem magyar. Mindenkitől, akinek képessége van, el akarja venni az erejét. Ezért is kell ennyire vigyáznunk, főleg most, mert Magyarországon van. Remélem még Levi sem ment el az iskolába, mert mondani akarok min a négyőtöknek valamit.

-Nem, még nem ment el. együtt indultunk volna.

- Rendben! Akkor szólj a többieknek, hogy jöjjenek le! Líznek  is.

Hamar sikerült mindenkinek szólnom és percek alatt már lent is sorakoztunk anyánál. Miután elmondta nekik is azt, amit az előtt nekem, közölte, hogy elvisz minket a Védőkhöz, akinél bejelentenek. Telón jeleztem Lucának, hogy ma én és Levi nem megyünk suliba és már indultunk is.

A Védők épülete egy látszólag kis ház. Mivel, ha az ember kívülről szemléli, nem látja azt a nagy területet ami a föld alatt helyezkedik el. Amikor beléptünk az épületbe egy kedves, gömbölyded asszony sietett felénk.
-Jó napot! Beiratkozni jöttek?
- Bizony. Itt kell bejelentkezni?
- Igen

 Anya elsorolta a nevünket és a képességeinket is. A néni pedig elmondta, hogy amint vége van az óráknak ide kell jönnünk és 18 óráig itt is kell maradnunk, ugyanis Felicia akkor támad.
- Itt mitől vagyunk biztonságban- kérdeztem, mert nem értettem egy nagy ház, sok olyan gyerekkel, mint mi, miért ad biztonságot.
- A tudósok, akik itt vannak kifejlesztettek egy ellenszert
- De akkor miért nem viszünk magunkkal haza?
- Mert nincs annyi, hogy mindegyik család haza tudjon vinni belőle.
- Akkor itt fogjuk tengetni a mindennapjainkat? Hát, ez remek!
- Hé kicsim! Jó móka lesz!- mondta anya.
- Aha! Persze!-szóltam, majd odasúgtam Levinek, hogy: az első dolgunk lesz, hogy megszökünk.
A barátom szórakozottan bólintott, vagyis benne volt. Szerencsére ma még nem kellett ott maradnunk és hazamehettünk. Otthon apa éppen az erejével öntött ki magának a vizet. Megzavarhattuk, mert mikor beléptünk véletlen kiborította az egészet.
- A te dolgod lesz, hogy feltakarítsd!
- Apa könnyen felemelte a vizet és a lefolyó felett engedte el.
A mai napon több érdekes nem történt, csak annyi, hogy vége lett.